Szántó Mónika

Tanúsított TSMT terapeuta
Szakvizsgázott fejlesztőpedagógus
+36 70 334-6711

Mozgásterápia • TSMT terápia

TSMT-I (egyéni terápia)

A gyermek életkorát, állapotát, érettségét, terhelhetőségét vizsgálati eredményét figyelembe véve történik a javaslattétel a TSMT-I (egyéni) terápiára.

A terápia lényege, hogy olyan szenzoros ingereket kap a gyermek, ami jólesik a számára, például plédben egyenletes lüktetésre lengetjük, miközben énekelünk és szemkontaktust veszünk fel vele, nagylabdán különböző irányokban mozgatjuk, és folytathatnám a több száz feladatunkkal.

Az egyéni terápiákban jelentős hangsúly helyeződik a sokoldalú vesztibuláris ingerlésre (például plédes/függőágyas lengetések), mely által a gyermek egyensúlyszervét ingereljük. Ezzel az a cél, hogy a gyermek egyensúlyszervébe közvetítsünk passzív ingereket, mert az egyensúlyszerv összeköttetésben van a vizuális (látó), auditív (halló) és beszélő rendszerrel. Az ide közvetett ingerek segítik érni az idegrendszert, hatnak az izomtónusra, ezáltal a mozgásra. Ennek eredményeképpen javulni fog a gyermek vizuális, auditív feldolgozása, mozgása, beszéde.

A terápia során a gyermek komplex vizuális-auditív-taktilis-proprioceptív ingert kap, melyek rendszeres ismétlésével vizuális (látott), auditív(hallott), taktilis(tapintott), térbeli, mozgásos emléknyomok alakulnak ki, miközben végigjárjuk az ontogenetikus fejlődésmenetet a fejemeléstől egészen a felállásig. A hiányzó lépcsőfokokat megerősítjük, „újrahuzalozzuk” az idegrendszer kéreg alatti érző-mozgató területeit. A terápia során szoros érzelmi kohéziót alakítunk ki a szülő és a gyerek között.

Az egyéni terápiát home-training (otthon végezhető tréning) formában tanítom be a szülőknek, megbeszélve a feladatok sorrendjét, ismétlésszámát, heti gyakoriságát. A családok a betanított feladatsort otthon végzik gyermekükkel, majd 4 hét múlva egy kontrollvizsgálaton bemutatják a feladatsort, elmondják az aktuális állapotot. Ennek tükrében történik a feladatok átírása.

A TSMT-I átlagos időtartama 6-12 hónap. Nagyjából ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a gyermek csoportos terápián (TSMT-II) tudjon részt venni, amennyiben szükséges a továbbiakban.

Ízelítő az egyéni terápiából

A plédben, függőágyban, különböző irányokba történő lengetéssel a gyermek egyensúlyszervét ingereljük. Ezáltal passzív ingereket közvetítünk oda, mert az egyensúlyszerv a látó (vizuális), a halló (auditív) és a beszélő rendszerrel is aktív összeköttetésben van. Az ide közvetített ingerek segítik érni a gyermek idegrendszerét. Ez fontos módszere a terápiának.


Nagylabdán különböző irányokba való mozgatás történik. Azt várjuk, hogy a gyermek helyzetnek megfelelő, adaptív mozgásos (motoros) választ adjon: tartsa meg magát, támasszon ki. A terápiának ez a motoros része. Törekszünk a szemkontaktusra, a mozgás ütemére énekelünk. A gyermek folyamatosan érez valamit, mindeközben saját magáról is kap visszajelzést. A terápiának ez a szenzoros része.


Nagylabdán ülve plüss körbeadogatása a test körül, a rugózás ütemére téri irányok mondása számsorral. Egyidejű, többcsatornás figyelemfejlesztés történik, mely során kiemelt szerepet kapnak a téri irányok és a vizuális-auditív-verbális-motoros szinkronok kialakítása. Fontos, hogy mire kezdik a gyerekek az iskolát, addigra biztonsággal tudjanak tájékozódni a térbeli és a síkbeli irányokban, hiszen ez lesz az írás, olvasás alapja. A szinkronok kialakítása a TSMT feladatai között végig kiemelt szerepű, hiszen egy feladathelyzetben akkor sikeres a gyermek, ha a külvilágból akár több csatornán érkező információkat (látja, hallja) egyidejűleg össze tudja kapcsolni, értelmezni és meg tudja tervezni, kivitelezni ezek után a helyes választ.


Négykézláb előre-hátra billegve mondókázni, közben előre nézni nem mindig könnyű. A feladatvégzés során nagymozgás fejlesztés, poszturális szabályozás, izomtónus szabályozás, beállító- és egyensúlyi reakciók fejlesztése történik. A nagymozgások fejlesztése mindennek az alapja.


Nagyobb gyerekeknél igazi kihívás állva billegni, mondókázni és labdázni a billenő lapon. A nagymozgás- és egyensúlyfejlesztés mellett egyidejű többcsatornás figyelemfejlesztés és a szinkronok kialakítása a cél.

Sikertörténet

Barna nagyon félénk kisfiú, akinek zárkózottsága sokszor agresszióban nyilvánult meg. Előtte jártunk pszichológushoz, de kézzelfogható eredményre nem jutottunk több hónap kezelés után sem. Barna nem engedte vigasztalni magát, dührohamokat kapott a legkisebb tiltástól vagy nemleges választól. Ilyenkor a szobájába rohant és becsapta az ajtót. Az óvodából is nagyon sok panasz érkezett, verekedett, nehezen volt kezelhető. Idegenekkel nem kommunikált, sőt határozottan elutasította a számára ismeretlen emberek közeledését, akár gyerk, akár felnőtt volt az illető.